Magyar Nagykövetség a kairói Zamaleken
Még sötét volt, amikor csörgött az óra. Programunk szerint tegnap este már Alexandriában tértünk volna nyugovóra, de a választások dátumának kitűzése után módosítottuk napjainkat.
Kairóban ért minket a napfelkelte, úton a Magyar Nagykövetségre. Érkezésünkkor biztonsági ellenőrzésen haladtunk át, a telefonokat még a bejárati kapuban ki kellett kapcsolni és maszkot kellett viselni. Privát autónkkal gyorsan visszasuhantunk a hotelba, reggeliztünk és már indultunk is Alexandriába.
Élveztük a kényelmes utazást, rácsodálkoztunk a sivatagban kialakított növényzettől dús, zöld területekre, az öntözőberendezések működésére. A Nílus völgyén túli sivatagban zajló többlettermelés exportálási célokat szolgálnak, a világban zajló események miatt a lakossági fogyasztást is támogatja.
Alexandria katakombái és élményeink
Alexandrosz városa a megszokott városi hangulattal fogadott bennünket, épületei nagyon különlegesek, sárga-fekete taxijai jellegzetesek.
Kom El Shokafa katakombái engem újra lenyűgöztek, és ha belegondolok, hogy itt több ezer embert temettek el…
Évekkel ezelőtt nem is járhattuk így körbe, mert a talaj vízszint emelkedése elöntötte az alagútrendszert, a szakavatottak pallókon mehettek csak körbe. De a vízelvezetést pár éve megoldották, így számunkra is nyitva áll már a lehetőség, hogy az ide kapcsolódó történelem feltárja történetét.
Egy véletlennek köszönhető a felfedezés, az akkori magasabb területen fekvő utcaszint egyik ott elhaladó csacsi fogata beszakadt.
Az ókori görög-római időszakon áthaladva egy más idősíkon találtuk magunkat, a pharoszi világítótorony helyén megépült erőd szigetén.
Az ókori világ 7 csodájának egyike, földrengések sorába pusztult bele, romjait a tenger hullámsírja öleli körbe.
A sors itt kedves magyar ismerősökkel hozott bennünket össze, akiket ebédre invitáltunk és egy finom tengeriherkentyűs étel elfogyasztása közben ismerkedtünk barátkoztunk. Szilvi és Zoli örülök, hogy megismertelek benneteket.
De nem ez az első alkalom, hogy barátokra teszek itt szert, Anett szeretettel üdvözöllek! Hamarosan te is itt leszel, a cicáid már nagyon várják érkezésed 😊 Ezúttal a tengerparton egy bácsi etette őket.
A Ramadán hangulata itt is kíséri utunkat, az utcán, éttermekben dekorációk fellógatva sorakoznak, fanous lámpák világítják meg utunkat. Betértünk az Abu Al Abbas Al Mursi mecsetbe épp imaidőben. Férfiak imádkoztak. Egy részük, az idősebbek és egészségi problémával küzdők ülve vettek részt, de ugyan úgy végig csinálták az imát, mint mindenki más.
Megnéztük még a Pompeius vörös gránit oszlopát, ez Alexandria legmagasabb okori emlékműve. A mai napig szfinxek vigyázzák a Diocletianus császár tiszteletére épült művet.
Ebéd után, ahogy Alexandriai könyvtár felé haladtunk, buszunk megállt és mi meglepődve vártunk. Egyszer csak egy idegen fellépett a buszra és egy tálca fagyival megkínálta csoportunkat, ez idegenvezetőnk, Hesham meghívása volt számunkra.
Négy gombóc fagyi volt a pohárban, mangó, eper, csoki…és a negyedik? Egyiptom újabb feltáratlan titkai közé tartozik…nem tudjuk, de isteni finom volt😊
