Olyan rég volt, hogy a múlt messzi homályába is veszhetett volna, de élénken itt él bennem, közel 30 év távlatában.
Az általános iskola ötödik osztályában én még élvezhetetlen fekete-fehér könyvekből tanultam, de nem az számított igazán, mert utólag visszagondolva az előadó tanár mesés története volt a magával ragadó.
Még nem is sejtette azon a bizonyos napon, amikor belépett az osztályterembe, hogy a padokból valakinek, az ő szava majd később, felnőtt korban a világot jelenti. Szavak a történelemről és szavak a biztatásról, ami lendületet adott ahhoz, hogy soha ne adjam fel azt, ami az álmom.
Az egyik álmom: elhozni Egyiptomot a gyerekeknek, mely maradandó élmény nyújt nekik, s a későbbiek során erre emlékezve a történelem tanulásukat segíti, a megszerzett tudást felelevenítik.
Miért?
Felnőttekkel való, Egyiptomról szóló beszélgetések során, arra a kérdésemre, hogy mióta érdeklődnek Egyiptom iránt, 100 válaszadóból 95 maradéktalanul azt felelte, hogy „már az általános iskolában is tanultuk, főként innen jönnek az első meghatározó benyomások.”
E kijelentések súlyát figyelembe véve az ismeretterjesztés immáron küldetésemmé vált, és felnőtteknek szóló előadásaim mellett nyitottam a gyerekek felé is.