Szerzetes élet az egyiptomi kolostorokban

Az egyiptomi szerzetesség kezdete – a kolostorok születése

A keresztény kolostori mozgalom szülőhelye itt volt, Egyiptomban. A szerzetesség eszméje és gyakorlata itt kelt életre a IV. század elején és rövid idő alatt innen terjedt el a keresztény világban.

A mai reggelen a Szent Bisoj kolostor felé tartunk, amikor elbambulva elgondolkodom…

…visszaemlékszem megilletődésemre, amikor először léptem át egy egyiptomi kolostor vastag, sziklaerős védőkapuját. Így léptem be hatalmas, masszív falai közé. És miért? Azért, mert az itt élő szerzetesek életmódja merőben eltér a legtöbb ember életmódjáról. A közösségben élő szerzetesek vallási fogadalom alapján, rögzített szabályrend szerint a világtól elvonulva az elém táruló építmény, fallal körülvett területén élnek. Az itt élők életüket egy transzcendens cél szolgálatába állították.

Egyiptom földjét keresztény lakosai szent földnek tekintik, amelyet megáldott a gyermek Jézus ottani látogatása. Az egyiptomiak keresztény egyházuk megalapítójának Szent Márk evangélistát tekintik, vele kezdődően tartják számon az egyiptomi keresztény egyház vezetőinek, a kopt pápáknak ma is élő láncolatát. Egyiptom ebben az időben a római birodalom egyik provinciája volt. Az országot Kr. e. 30-ban Kleopátra halála után Augustus csatolta a birodalomhoz.

Veszélyben a Római Birodalom

A hagyomány szerint Szent Márk egyre több lakost térített keresztény hitre, ezért a pogányok veszedelmesnek találták és 68-ban megölték. Halálával ő nyitotta meg azoknak az egyiptomi mártíroknak a hosszú sorát, akik a későbbi keresztényüldözéseknek estek áldozatul. A legszörnyűbb megpróbáltatások Diocletianus uralkodása alatt érték a krisztusi tanok követőit (Kr. u. 303-312). Ekkorra már egyre nyilvánvalóbbá vált a Római Birodalom válsága, belső széthúzás tépázta. Egyre vonzóbbá vált a kereszténység tanítása. Sok keresztény a sivatagban keresett menedéket az üldözés elől a hegyekben és kisebb remetetelepeken, ahol magányosan éltek, de később közösségekbe szerveződtek. Azonban amikor Nagy Konstantin császár a milánói türelmi ediktummal 313-ban hivatalosan elismerte a kereszténységet, ezzel Egyiptomban is megszűnt a keresztényüldözés.

A szerzetesek eljöttek a barlangokból, templomokat és kolostorokat kezdtek építeni, ilyet, mint például a Szent Bisoj-kolostor, amiben most nekem is szerencsém van lépdelni.

Új időszámítás

Rengetegen haltak mártír halált. Az üldözések olyan mély pontot hagytak a kopt keresztény egyházban, hogy a mártírok emlékére külön időszámítást vezettek be, kezdete: 284, Diocletianus uralkodásának első éve.

Tekintsen be Ön is az egyiptomi kolostorok világába. Tartson velünk következő látogatásunkkor a Wadi-El Natrunba!

Egyiptom varázslatos körutazások, programok – Emesés Egyiptom

e-mail: info@emesesegyiptom.hu