Hoteleken túli élmények, avagy az egyiptomi gasztronómia igazi remekei
Egy finom vacsi? Mondjuk Mahsi?
Ki ismeri? A kedvencem, főleg ha házilag készül.
Az egyiptomi gasztronómia igazi remekei a hoteleken túli élményekhez tartoznak.
A helyiek a meséikkel egy tál egyiptomi étel fölött, ez az, ami utazóként engem érdekel. Mese egy világról, amiben szeretek utazni, tanulni, tapasztalni, elvarázsolódni.
Nagyon korán ébredtem meg ezen a reggelen, a müezin hangja jelezte, szép élmények elé nézek.
Autentikus egyiptomi vidéki élet
Egy Kairó közeli faluba indultunk, előző nap ajándékot vásároltunk a legkisebbtől a legnagyobbig mindenkinek, a gyerekeknek, a ház urának és asszonyának.
Meghívásban volt részünk, megtiszteltetés volt, örömmel elmentünk.
A kellemes fogadtatás után egymás után jöttek elő a gyerekek, a legkisebb 3 éves fiúcska, szégyenlős volt, apja ölébe bújva mosolygott az arcomba..
Édesapa három lánya, köztük a legidősebb már igazi hölgy korában járva…gyönyörű sötét barna, vidám, csillogó szemük mosolygott, hajuk gyönyörű, egészséges, dús volt. Utánuk megérkezett édesanyjuk.
Hamar bevonultunk a konyhába, kizárólag a hölgyek. A fűszerek polca felől isteni illatok keringtek, mintha egy fűszerüzletbe léptem volna be.
Az ajtó nyitva állt az ebbe a házba betérők számára, s miközben a konyhai folyamatok zajlottak, újabb asszonyok kopogtattak. Ők is kanalat ragadtak, a feladatba szó nélkül beszálltak.
A férfiak közben shisháztak, nyilván fontos dolgokat vitattak meg. Mi hölgyek arra koncentráltunk, hogy a pocakot mivel tömjük meg.
A gyerekek szaladgáltak, néha szerintem csak azt számolták meg, hogy a házhoz tartozó darabszám meglegyen.
Aztán, hogy a szomszédé volt, vagy saját, aggodalom nélkül estére rendeződtek. Szüleik nem aggódtak, hogy elvesznek, vagy kié az aki épp a ház földszintjén suhant el.
Kinéztem az utcára, az úton labdáztak, tuktukkal furikáztak, játszottak.
Saját gyermekkoromra emlékeztetett, amikor azt láttam, hogy az utca gyerekei összegyűltek.
A ház legidősebb leánya egy ruhával ajándékozott meg, melyet magamra öltöttem. Nagyon kényelmes viselet, körbeültük a lábasokat és tekertük a Mahsikat.
Készült káposztából, paprikába töltve, szőlőlevélből. Nagy-nagy munka, minden elismerésem a hölgyeknek, amikor nekiülnek, hogy egy nagycsaládot megetessenek.
A receptről, az egyiptomi háziasszonyok konyhai titkairól, további személyes élményekről következő főzős programomon bővebben mesélek nektek. Most legyen itt a végeredmény, amivel szeptemberi utunk során is megtömtük bendőnket.
Az egyiptomi családnak köszönöm a személyes élményeket, és hogy otthonukba invitáltak engemet!
